Bár megszületése a skót felföld ködös homályába vész, de mára világszerte sokan űzik, és a téli olimpiák állandó szereplője a curling.
A curling (magyarul a kissé viccesen hangzó jégteke vagy csúszókorong elnevezés is ismert) egy minden valószínűség szerint Skóciából származó csapatsport. Habár megszületésének körülményei a skót felföld ködös homályába vesznek, mára világszerte űzik ezt az 1988 óta a téli olimpiákon is szereplő sportot. Hazai sportszövetsége a Magyar Curling Szövetség, nemzetközi szövetsége pedig a World Curling Federation.
A Magyar Curling Szövetségnek 2014-ben 11 tagegyesülete volt. Budapesten az FTC és az UTE is jelentős szakosztállyal bír, rajtuk kívül a Westbay Sport Club is megemlítendő. Jelenleg 123 regisztrált versenyző űzi a sportágat hazánkban, akik 30%-a 21 év alatti, vagyis ifjúsági korú – áll a sportszövetség weboldalán.
A curling – habár elsőre úgy tűnhet – egyáltalán nem bonyolult és nem is lassú játék, sőt nem is a kivételezettek sportja. Néhány szakkifejezés és szabály megismerése után bárki kipróbálhatja, és ha kedvet kap hozzá, Magyarországon is számos helyen lehetősége van akár versenyszerűen is űzni a sportot.
A játékot két négyfős csapat játszhatja, amelyek tagjai előre meghatározott sorrendben (lead, 2nd, 3rd, skip) következnek egymás után. A lead az első lökést végzi, a főnök azonban nem ő, hanem az utolsóként gurító: a skip. Mindkét csapat célja, hogy minél több kövét a célterületre (ház) juttassa, akár úgy, hogy a másik csapat köveit saját magáéval kilöki onnan. A csapat stratégiáját a skip határozza meg, kapitányként utasítja a többieket, hogyan irányítsák a követ.
A játék körökre (ezeket endeknek hívják) van osztva, egy endben egy játékos két követ guríthat el (valójában persze a kő nem gurul, hanem csúszik), tehát endenként egy csapat nyolcat. Az endet az a csapat nyeri, amelyiknek a köve a legközelebb van a ház közepéhez (button), a győztes annyi pontot kap, ahány köve közelebb van a buttonhoz, mint az ellenfél legbelső köve. A mérkőzés tíz endből áll, amely alatt a csapatoknak egyaránt 73 perc játékidejük van. Az a csapat győz, amelyiknek a játék végén több pontja van.
A curlingben van néhány érdekes részlet. A játékosok cipője felemás, hiszen az egyik talpon csúsznak, a másikkal pedig hajtják magukat. A hajtó lábon viselt cipő talpa puha gumi, amely a jégen is jól tapad, a csúszó láb cipőtalpa viszont teflonnal van bevonva, így szinte ellenállás nélkül siklik a jégen. A jég felülete maga is érdekes, mert nem sima: a tükörjégre meghatározott időközönként langyos desztillált vizet permeteznek, amitől apró dudorok keletkeznek a jégpályán, így az kevésbé csúszik, a kő pedig jobban irányítható rajta.
És ami elsőre feltűnik: a söprés. Amikor valamelyik játékos „elgurította” a kövét, csapattársai mellette csúsznak, és egy speciális seprűvel dörzsölik a jégpályát anélkül, hogy magához a kőhöz hozzáérnének, ez ugyanis szigorúan tilos. A dörzsölés során hő keletkezik, amitől a kő sebessége és iránya megváltozik, ilyen módon a lökés után is befolyásolható annak pályája. Ez a vicces mozdulatsor teszi a curlinget azonnal felismerhetővé mindenki számára.
A curling olyan sport, amit nemtől, kortól és edzettségtől függetlenül bárki elkezdhet. Akik rendszeresen űzik, mind egyetértenek, hogy ez egy vidám és izgalmas játék, amit sosem lehet megunni, hiszen sosincs két egyforma end.
