A Gyeresportolni.hu blogján eddig nagyrészt rövidebb anyagokat jelentettünk meg, amelyek mindegyike egy témát vagy sportágat járt körbe, viszonylag röviden. Most azonban ettől a hagyománytól eltérünk, és folytatjuk a múlt héten kezdett sorozatunkat, amelynek témája a sportok királyaként is ismert tenisz. A második részben a szabályokról írunk kicsit bővebben.
Hogyan kell a teniszt játszani, mi kell hozzá?
A teniszt egy téglalap alakú játéktéren játsszák, amelyet középen egy háló választ két térfélre. A cél, hogy a versenyzők ütőjükkel átüssék a labdát a háló felett, majd az ellenfél azt ne tudja szabályosan visszaütni. Pontszerzéshez a labdának az ellenfél térfelén vagy legalább egyszer pattannia kell, vagy az ellenfélnek úgy kell beleérnie, hogy azután a labda pattanás nélkül a játéktéren kívülre kerüljön.
A teniszt kettő (egyéni) vagy négy (páros) játékos játszhatja. A téglalap alakú pálya két rövidebb oldala az alapvonal, amelyet középjel választ két egyenlő részre. A játékosok az alapvonal mögül adogatnak – ha jobb oldalról, akkor a középjel és a pálya jobb széle közé eső területen állva, ha balról, akkor éppen fordítva. A háló és az alapvonal párhuzamosak, az oldalvonalak pedig velük merőlegesek.
A pálya mérete attól függően változó, hogy a mérkőzés páros vagy egyéni, ezért oldalvonalból kettő is van. Fontos szerepe van még az adogatóvonalaknak (T-vonalnak is hívjuk), amelyek meghatározzák, hogy a szervált labdának hol kell lepattannia. Ezt a területet adogatóudvarnak nevezzük, középen a középvonal osztja ketté, és a játékos szervájának mindig a vele átellenes ilyen udvarban kell lepattannia.
A teniszpálya anyaga lehet fű, salak, kemény vagy egyéb borítás, és ez alapvetően meghatározza a játék gyorsaságát: a salak a leglassabb, a fű a leggyorsabb. A pályán kívül a sárga labdák és a húrozott ütők a legjellemzőbb játékszerek, ezek méretei ugyanúgy szabályozottak. A teniszütők eredetileg kőris- vagy bükkfából, húrjaik juhbélből készültek. Anyagukat a nagy sportszergyártók folyamatosan fejlesztik, a legkorszerűbb teniszütők ma grafit, üvegszál, titánium és különleges műanyagok felhasználásával készülnek. A húrokat általában nylonból készítik, de ma is gyártanak természetes bélből készült húrokat is. Kezdetben a teniszt kifejezetten elegáns öltözékben játszották, a férfiak inget és nyakkendőt viseltek, mára ez sokat változott, a szabályok kevésbé szigorúak, de bizonyos előírások azért megmaradtak: így például Wimbledonban máig kizárólag teljesen fehér öltözetben lehet pályára lépni.
Pontozás és játékmenet
A tenisznek hagyományos, és más sportoktól eltérő pontozási rendszere van. Az egyedi és kissé bonyolult játékmenet és pontozás a középkorból és a jeu de paume játékból származik. A teniszben a mérkőzés hármas tagolású: a meccs szettekből épül fel, amelyeket pedig game-ek alkotnak. Egy game-ben egy játékos adogat, és annak megnyeréséhez 4 pontot kell szerezni, ezek: 15, 30, 40 és a nyertes pont. A game-et két ponttal kell megnyerni, majd a másik játékos következik az adogatással. Egy szett 6 vagy 7 nyert game-ig tart, itt is kettő különbségre van szükség. Döntetlen állás esetén a rövidítés (tie-break) dönti el az adott szettet. A mérkőzés megnyeréséhez a nőknél általában kettő, a férfiaknál általában szettet kell nyerni, de ez az adott torna szabályaitól függ. A párosoknál minden esetben két nyert szettig megy a mérkőzés, vagyis három szettből áll.
A teniszben igen komoly pénzdíjazási rendszer alakult ki. 2016-ban a US Open összdíjazása több mint 46 millió dollár, amiből a győztes 3,5 milliót vihet haza, a második helyezett pedig 1,75 milliót. A legkisebb összdíjazás az Australian Openen van, itt kicsivel több mint 31 millió dolláron osztoznak a versenyzők. A professzionális teniszezők statisztikáinál – akárcsak a golfban – számon tartják, és a siker fokmérőjeként használják, hogy az adott versenyző mennyi pénzt nyert a karriere során.
Sorozatunk következő részében a magyar tenisz helyzetével ismerkedhet meg az olvasó.
