Nem történt nagy meglepetés a nemrég zárult vébén: mindent vittek a kínaiak. A budapesti rendezés azonban rendkívül sikeresnek bizonyult, a szakszövetség bízik a sportág népszerűbbé válásában.
Kínai egyeduralom
Az eredmények tekintetében nem történt nagy meglepetés a vasárnap zárult budapesti asztalitenisz-világbajnokságon, óriási kínai hegemóniával szembesülhettünk. Az ország versenyzői mind az öt számban megszerezték az aranyérmet, emellett még egy ezüstöt és hat bronzot is besöpörtek. Az éremtábla második fokára Japán fért fel két ezüsttel és egy bronzzal, míg a harmadik helyen Románia, Spanyolország és Svédország osztozhat egy-egy ezüstéremmel.
Nyolcaddöntős magyarok
A hazai rendezés ellenére még a dobogós helyek megközelítésére sem mutatkozott esélye a magyaroknak. A három páros nyolcaddöntős szereplésünk bizonyult a legjobb eredménynek. A Magyar Asztalitenisz Szövetség elnöke, Nátrán Roland az esemény után arról beszélt, hogy sikeres asztalitenisz-világbajnokságot bonyolított le Budapest. Kiemelte, amikor nekikezdtek a vébé szervezésének, megpróbáltak minden lehetséges verziót lemodellezni, ami később nagy segítséget jelentett a verseny alatt felmerült hibák gyors és precíz megoldásában. A váratlan problémákat minden alkalommal sikerült úgy orvosolniuk, hogy abból a szponzorok, a játékosok, a nézők, de még a delegáltak sem vettek észre semmit. Mint mondta, a siker hullámait meg kell lovagolni, így bízik benne, hogy ezt a megnövekedett érdeklődést sikerül majd átmenteni a BOK-csarnokban rendezendő veterán Európa-bajnokságra is, ahova már most közel 5000 embert akkreditáltak.
A vébé számokban
A vébé nyolc napja alatt 143 ország, több mint 500 versenyzője lépett asztalhoz. A Hungexpón lebonyolított esemény kiérdemelte a nemzetközi szövetségtől a „kiváló rendezvény” minősítést. A verseny az első napokban párhuzamosan zajlott az A, valamint a G pavilonokban, majd a viadal végére már csak a valamivel nagyobb G jelű csarnokot használták. Bár a pontos adatok még összegzés alatt állnak, annyit már biztosan tudunk, hogy az esemény költségvetése megközelítőleg 2,2 milliárd forint volt, míg a helyszínen a 8 nap alatt több tízezer néző foglalt helyet. A lebonyolítás összegének körülbelül a felét állami támogatás, míg másik felét a nemzetközi szövetségtől érkező jogdíj-bevételek biztosították.
A magyar főváros egyébként második alkalommal, 1950 után rendezett ismét asztalitenisz-világbajnokságot, abban pedig valószínűleg nagyon bíznak a sportág szerelmesei, hogy nem kell a következő megmérettetésre újabb 69 évet várni.
