Tőr, kard, párbajtőr. A vívás olyan szakágai, amiket a legtöbben biztosan összekevernek, vagy azt sem tudják, hogy nem ugyanazt jelölik a fogalmak. Aki például csak az olimpián követi ezeket a sportágakat, azt nem is lehet hibáztatni, mert igen bonyolult szabályok jellemzik őket. Vegyük sorra ezeket.
Szúrd, vágd!
A vívás egy technikai jellegű sport, ami páston zajlik, két versenyző küzd meg egymással. A mérkőzés célja, hogy az egyikük minél hamarabb érje el a megadott találatszámot (5, 15 találat, tus), így megnyerve az asszót. A másik lehetőség, hogy több találatot érjen el az adott idő lejártáig. A vívásban három fegyvernemet lehet megkülönböztetni, ezeket szakágaknak is nevezik: tőr, kard és párbajtőr. A köztük lévő különbségek a laikusok számára általában nem ismertek. A legtöbben maximum az olimpián szurkolnak a magyaroknak, de utána négy év évig egyáltalán nem követik a sportágon belül zajló eseményeket. A különbség a fegyverek alakjaiban, a találatok érvényességében nyilvánulnak meg leginkább. Eltérés mutatkozik a találati felületek és az egyes technikák között is. A cél viszont minden esetben hasonló: az ellenfél érvényes testfelületén kell minél találatot elérni. Tőrnél és párbajtőrnél szúrnak, kardvívásnál szúrnak és vágnak is.
A tőr
A tőr francia neve fleuret, az érvényes találati felület csak és kizárólag a felsőtest, a fej és a karok érvénytelenek, azaz csak az úgynevezett torzót szabad célozni. A tőrvívók elektromost fegyvert használnak, ezt 1955-ben vezették be a sportágban. A sportolók a felső ruházatukon fémszövésű mellényt, azaz lamét viselnek. Ez összeköttetésben áll az elektromos találatjelzővel. A bírok ezen keresztül azonosítják az érvényes találatokat. Ebben a szakágban nincs együttes, azaz kettős találat, minden esetben különbséget kell tenni támadó és védekező között. Ha mindkét fél egyszerre érinti érvényes helyen a másikat, akkor a támadó javára ítélik meg a tust. A támadás a folyamatos előrehaladást jelenti. Tust azonban a védekező is adhat, akkor, ha sikerül közbetámadást megvalósítania, esetleg kitéríteni a támadó pengéjét, és érvényesen szúrni. Akinek tehát sikerül megelőznie a másikat a találatban, annak jár a pont. A vívótőr hossza minden esetbe 110 centiméter, ebből a rugalmas penge 90 centiméter hosszú. Súlya maximum 500 gramm lehet. Markolat csak egyféle lehet, a belga, ezt a formája miatt pisztolymarkolatnak is hívják.
A kard
A fegyver francia neve sabre. Szúró és vágó eszköz is egyszerre. Érvényes találatot támadásból, védés-visszavágásból, esetleg tempóvágásból lehet adni. Itt más a találati felület: a teljes felsőtest érvényes, azaz a karok és a fej is. A találat bevitele is más: nem a penge végén található érintkező jelzi azt. A ruhában és a sisakban található fémszálak a penge teljes felületével kell, hogy érintkezzenek. A markolat tejesen egyenes, ha úgy vesszük, a penge meghosszabbítása. A fegyver 105 centiméter hosszú, a penge 88 centis. Szintén nem lehet több fél kilogrammnál, de versenykardok inkább 400 gramm körül járnak. Könnyebb és rövidebb, mint a tőr, így gyorsabb és pontosabb pengemozgással számolhatsz. A kardot érdekes módon csak 1988-ban alakították át elektromossá.
A párbajtőr
A párbajtőr francia neve épéé, ami egy harci fegyver. A legnagyobb különbség az előző két szakághoz képest, hogy itt nem érdekes, hogy ki a támadó és ki a védekező ellenfél. A lényeg, hogy aki 1/25 másodperccel előbb viszi be a találatot, az adta a tust. Itt kizárólag szúrni lehet, az egész test érvényes találatnak számít. Itt létezik a kettős találat: ha mindkét sportoló egyszerre viszi be, akkor mindenki kap pontot. Mérete hasonló tőréhez, de annál nehezebb, elérheti a 750 grammot is. Két markolat is engedélyezett: a francia és a pisztoly. Itt már 1933-ban bevezették az elektromos rendszert, érdekesség, hogy éppen Budapesten, az Európa-bajnokságon. Mivel ez a szakág a legkiszámíthatatlanabb és talán a legizgalmasabb a laikusok számára, általában ezt is követik legtöbben az olimpiákon.
Kép forrása: Pixabay