A labdarúgás vagy, ahogy a hétköznapokban nevezzük, foci, Magyarország legkedveltebb csapatsportja. Jelentősége messze túlmutat sportértékén, talán egyetlen más sportághoz sem fűződnek olyan erős érzelmek, nem kötődik olyan rajongás és szurkolói kultúra, mint a futballhoz. A foci azonban nemcsak vallás, de a gyerekek számára öröm és nagyszerű mozgásforma.
A magyar foci első írásos emlékét egy 1879-es atlétikai szakkönyvben találhatjuk meg, de ami bizonyos, hogy az első futballklubra emlékeztető valami a pesti református főgimnáziumban alakult meg 1882-ben. 1885-ben alakult az Újpest, 1899-ben a Ferencváros labdarúgócsapata. Az 1890-es években az újságok már rendszeresen adtak hírt magyar mérkőzésekről, 1901-ben pedig megalakult a Magyar Labdarúgó Szövetség, 1902-ben pedig első nemzetközi mérkőzését játszotta a magyar válogatott. A nemzetközi szövetség, a FIFA pedig 1907-ben felvette tagjai közé a magyar szövetséget.
Magyarországon napjainkban – a FIFA adatai szerint – 127 ezer igazolt futballista van, a Magyar Labdarúgó Szövetség ennél többre, mintegy 200 ezer főre becsüli az egyesületben focizók számát, célul pedig az 2016 végére a 350 ezer igazolt labdarúgót tűzte ki.
A magyar labdarúgás legnagyobb nemzetközi sikerének a mai napig az Aranycsapat szereplését tartjuk: 1953 novemberében Londonban a magyar válogatott 3:6 arányban legyőzte Angliát, 1954-ben pedig világbajnoki második helyezést ért el, a döntőben Németország állította meg a válogatott menetelését. Napjainkban jelentős sikerként könyvelhetjük el, hogy a magyar csapat idén nemcsak kijutott az Európa Bajnokságra, de csoportelsőként jutott tovább az egyenes kieséses szakaszba, ahol a későbbi tornagyőztes búcsúztatta a magyar válogatottat.
A foci nemcsak profisportként kedvelt, de tömegsportként is sokan űzik hazánkban. Ez a társadalmi elfogadottság és jól kiépített infrastruktúra mellett az egyszerű szabályrendszernek és a csekély sportszerigénynek is köszönhető. A fiúk, de sokszor a lányok is fociznak az óvodában, az iskolában, suliban és suli után, hétvégén a haverokkal, és sokan le is igazolnak valamelyik egyesülethez.
Focizni bárki elkezdhet, nem kell hozzá sok minden, csak labda, cipő, meg persze játszótársak. Gyerekekkel foglalkozó edzők a három legfontosabb mozgásforma között említik a labdajátékokat – így a focit is – az úszás és a kerékpározás mellett, mert azok fejlesztik a mozgáskoordinációt, a gyorsaságot, fordulékonyságot és a gyorserőt.
A futball tehát ideális sport a gyerekeknek, számos területen fejleszti őket: a fizikai állóképesség növelése, az arányos izomzat kialakítása mellett jó hatással van a gyerek kommunikációs készségeinek és társas együttműködődési képességeikre fejlesztésére is.
Ha a gyerek szereti a labdát, 5-6 évesen a szülő már nyugodtan leviheti egy olyan sportegyesületbe, ahol életkori sajátosságait figyelembe véve foglalkoznak vele. A kisgyerekekkel foglalkozó edzők azonban egyetértenek, hogy ebben az életkorban persze az a legfontosabb, hogy a gyerek megszeresse a sportot és magát a mozgást.
Az, hogy a gyereknek milyen sportot érdemes versenyszerűen űznie, már ha egyáltalán, általában csak 10-13 éves korában derül ki, ez alól csak nagyon kevés kivétel van, a foci pedig nem tartozik ezek közé.
