A kézilabda, mint az a nevében is benne van, egy olyan labdajáték, amelyet kézzel játszanak. Ha csúnyán akarnánk kifejezni magunkat, azt is ráfoghatnánk, hogy kézzel játszott foci. És nem is lőnénk nagyon mellé a képzeletbeli kapunak – ennél azonban jóval többről van szó.
A ma kézilabdaként ismert sport egyik elődjének tekinthető Haandbold játékot ugyanis egy dán iskolamester pontosan azért fejlesztette ki, hogy a tanulók kevesebb ablakot rúgjanak be, vagyis foci helyett inkább kézizzenek. Ráadásul a kézilabdát évtizedeken keresztül futballpályákon játszották, csak a hatvanas évekre terjedt el a ma ismert, kispályán, elsősorban teremben játszott változat.
A kézilabdában két csapat igyekszik a másik csapat kapujába juttatni a labdát, a pontszerzést gólnak nevezzük. Az győz, aki több pontos szerez. A csapatok általában 14 főből állnak, közülük egyszerre hat mezőnyjátékos és egy kapus lehet a pályán, cserélni folyamatosan lehet, a kapus helyére mezőnyjátékos is beállhat és fordítva is szabályos. A kapu előterében csak a kapus tartózkodhat.
Két harmincperces félidőből áll a mérkőzés. A tiszta játékidőt egy sajátos módszerrel mérik, az órát egyes esetekben megállítják, ha a labda nincs játékban. A mérkőzés a játékidő leteltekor azonnal befejeződik. A kézilabdában a labdát nemcsak kézzel, de térd fölött bármivel, akár fejjel vagy karral is érinthetik a mezőnyjátékosok (legfeljebb három másodpercig és három lépésen keresztül), a kapusok pedig bármely testrészükkel hozzáérhetnek a játékszerhez.
A kézilabda elsősorban Európában népszerű csapatsport, de a világon mindenütt játsszák. 1972 óta szerepel folyamatosan az olimpiai játékokon, 1994-től Európa-bajnokságát is megrendezik.
Magyarországon a kézilabda egyik elődje, a hazena már a húszas években ismert volt, a Magyar Kézilabdázó Egyesületek Országos Szövetsége 1933-ban alakult meg. Ma a sportág nemzetközi szövetsége az IHF, hazánkban pedig a Magyar Kézilabda Szövetség.
Hazánk válogatottja kézilabdában nagyon szép eredményeket tudhat magáénak. Elsőként 1949-ben a magyar nők nagypályán lettek világbajnokok, majd a sportág kispályássá való átalakulása után 1957-ben ezüstérmet szereztek, majd 1965-ben világbajnokok lettek. Az 1980-as világbajnokságon a magyar női és férfi csapat is ezüstöt szerzett. A kilencvesen évek ismét fellendülést hoztak, a női válogatott világbajnoki 2., majd olimpiai 3. helyet szerzett, 2000-ben a Sydney olimpián ismét ezüstérmet szereztek, majd ugyanebben az évben Európa-bajnokok lettek.
Klubcsapataink is rendre kiválóan teljesítenek. A nőknél a Dunaferr 1999-ben megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját és a szuperkupát, a Debrecen elhódította az EHF-kupát, amire a Cornexi csapata is képes volt 2005-ben. Az FTC 2002-ben játszott BEK-döntőt, míg 2006-ban megnyerte az EHF-kupát. A Győr kétszer is az EHF-kupa és a KEK döntőjében szerepelt, 2009-ben pedig a Bajnokok Ligája döntőjéig jutottak, majd 2013-ban és 2014-ben meg is nyerték azt. 2014-ben a Pick Szeged nyerte meg EHF kupát. Férfi vonalon a Veszprém nyújtott kimagaslót, csapata 2002-ben a Bajnokok ligájában döntőt játszott, majd 2014-ben a 4. helyig jutott, a Dunaferr 2000-ben KEK-döntős volt. 2008-ban az Veszprémnek, míg 2011-ben és 2012-ben az FTC női csapatának sikerült elhódítania a KEK-trófeát.
