Egyre többen teszik fel a kérdést, hogy valójában miért jó egyesületben sportolni, abban az esetben, ha az ember egyesületi kereteken kívül is szívesen és hatékonyan tud hódolni kedvenc sportelfoglaltságainak. Most erre a kérdésre keressük a választ.
A magányosa sportolók tevékenysége bár nagyon szép, elsősorban a kitartást és az önfegyelmet tekintve, ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy egyrészt az ember társas lény, másrészt több szem többet lát. Egy szakértő felügyelete mellett sokkal hatékonyabbak lehetünk, társaink jelenléte pedig folyamatosan fenntartja a lelkesedést és a tenni akarást, fejlődni pedig egyedül nagyon nehéz.
A sportoló saját tevékenységéből csak egy szeletet láthat, hiszen kívülről senki sem képes megfigyelni saját teljesítményét.
Csoporton belül sokkal könnyebb fejlődni. Számtalan kutatás bizonyítja, hogy az egyéni sportágak bajnokai is azért lehetnek sikeresek, mert egy egész csapat áll mögöttük. Ez „kicsiben” is ugyanúgy igaz: ha bízunk a többiekben, a tapasztaltabbakban, s hallgatunk tanácsaikra, melyek időnként persze utasításoknak hangozhatnak (nem véletlenül), jobbak leszünk, többet bírunk, és energiáinkkal is ügyesebben tudunk majd gazdálkodni.
A sportegyesületek égisze alatt történő működés mindezzel együtt további lehetőségeket is megnyithat. Ha a sportoló kimondottan tehetséges (és persze megfelelő életkorban csatlakozik az adott sportegyesülethez), és van kedve a hobbi szintnél egy kicsit feljebb indulni, egyesületi keretek között ezt megteheti. A magányos, vagy baráti társaságok által szervezett edzések kapcsán ezt aligha mondhatjuk el.
Egyesületi tagokként rengeteg pluszra is lehetőségünk nyílhat. Ilyen lehet többek között az anyagi támogatás is bizonyos esetekben. A sportegyesületek számára számtalan kedvezményes lehetőség adott, emellett pedig, ha megfelelő szponzorációs háttérrel is rendelkezik a klub, az egyéni felszerelés- és utazásköltségek is nagy eséllyel anyagi támogatást élvezhetnek.
