A hétvégén zajlott le a magyar fővárosban a sorban 32. SPAR Budapest Maraton, amely a Futanet beszámolója szerint megint a rekordok versenye volt. 11 versenyszámban összesen 31920 nevező állt rajthoz, akik a világ 81 országát képviselték, így ez volt minden idők legnagyobb magyarországi futóeseménye. Az elitsportolók között szinte pontosan megismétlődött a tavalyi eredmény: a férfiaknál a győztes 2:20:21-es időeredménnyel Józsa Gábor lett, a második helyen Csere Gáspár 2:21:02-vel ért célba, a bronzérmet pedig Jenkei Péter 2:22:18-cal szerezte meg. A hölgyek versenyében Szabó Tünde 2:42:47 időeredménnyel győzedelmeskedett, Staicu Simona 2:51:41-es idővel szerzett ezüstöt, harmedikként Gulyás Vera 2:56:06-tal futott be.
Te is beneveznél?
A Budapest Maratonra bárki benevezhet. Ha Neked is megjött a kedved, van időd felkészülni jövő októberig. Néhány egyszerű tipp hasznosításával egy átlagos fittségű ember simán eljuthat a maratonig. A legfontosabbak:
1) Hetente három vagy négy futóalkalmat mindenképpen tervezz be, ebből egy hosszabb táv legyen közepes tempóban, a többi pedig rövidebb táv nagyobb sebességgel. Heti egy alkalommal hegymászás jellegű futóedzést is érdemes beiktatni.
2) A távot csak fokozatosan növeld, heti 10 százaléknál ne emeld meg jobban!
3) Havonta csinálj magadnak egy könnyített hetet, amikor rövidebbeket és lassabbakat futsz. A nehéz futónapok után mindig tarts egy nap szünetet és hetente legalább egy nap egyáltalán ne fuss!
4) Kiegészítő sportként hetente egy vagy két alkalommal 45 perc kerékpározás vagy úszás ajánlott, ezen felül kiváló még a jóga vagy a Pilates.
5) Vezess futónaplót, ahol pontosan feljegyzed a megtett távot és az idődet. Fontos, hogy ezt ne utólag tedd, hanem minden futás után közvetlenül. Hetente nézd át, hogyan haladsz.
6) Figyelj oda a testedre, minden reggel mérd meg a vérnyomásod és a pulzusod felkelés után. Ahogy az edzettségi szinted nő, a nyugalmi pulzusodnak csökkennie kell. Az értékeket a legjobb, ha a futónaplódba vezeted be.
Budapest a legfontosabb futófővárosok között
A városi maratonok nagyon fontos szerepet játszanak a metropoliszok életében, az első komolyabb ilyen jellegű futást a hetvenes években rendezték meg New Yorkban, ami azóta is a világ legjelentősebb városi futóversenye. A nagy versenyeken ma már sokszoros túljelentkezés van, csak sikeres sorsolás esetén lehet rajthoz állni Londonban, Berlinben vagy Tokióban, ahol a 30 ezer főben maximált indulási kvótára rendszeresen 300 ezren jelentkeznek be. A maratonok fontos szerepet játszanak a városok élhetőbbé tételében, felhívják a figyelmet a testmozgás fontosságára, népszerűsítik a tömegsportot és képesek meghosszabbítani a turistaszezont is.
Honnan a név?
Az ie. 490-ben lezajlott Maratóni Csatában az athéni görög hadsereg győzedelmeskedett a négyszeres túlerőben lévő perzsa hadak fölött. A perzsák a vereséget látva elkeseredett lépésre szánták el magukat, visszatértek hajóikra és az Attikai félszigetet megkerülve akartak meglepetésszerű csapást mérni Athénra. A görög hadak azonban nem csüggedtek, a mintegy tízezer főnyi haderő futólépésben visszatért Athénba, megelőzve a perzsa hajókat. Második csatára nem került sor, a perzsák látva a hazatért és újból harcra kész athéni sereget, visszatértek Ázsiába.
A köztudat sokszor összekeveri ezt az erőltetett menetet egy magányos futó, Pheidippides hőstettével, aki 225 kilométert futott Maratón és Spárta között, hogy erősítést kérjen az athéni sereg számára a katonaállamtól. Spárta seregei egyébként nem értek időben a csatatérre, mire megérkeztek, már csak a harc hűlt helyét találták. Pheidippides a legenda szerint a távot másnap visszafelé is megtette, hogy a spártaiak késlekedésének hírét visszavigye Maratónba. Ez sikerült is neki, sőt a csatában is részt vett, de még aznap meghalt.
