Írtunk már korábban a Nyári Olimpiai Játékokról, megidéztük a modern olimpiák szellemét és történetét, a téli játékokkal azonban eddig csak érintőlegesen, illetve egy olimpiai sporttal, a curlinggel kiemelve foglalkoztunk.
Az első téli olimpiádot 1924-ben rendezték meg a franciaországi Chamonix-ban, 16 nemzet részvételével, és 16 versenyszámban. Azóta még huszonegy alkalommal lobbant fel az olimpiai láng. A téli játékok korszaka előtt a műkorcsolya a nyári játékok része volt, sőt 1920-ban a jégkorong is a nyári olimpia programján szerepelt.
1992-ig a téli és a nyári olimpiákat ugyanabban az évben tartották, azóta pedig kétéves váltásban rendezik meg őket. A váltás eredményeként 1992-ben és 1994-ben is volt téli olimpiai, azóta természetesen ismét négyévesek a ciklusok.
Mindössze tizenkét ország büszkélkedhet azzal, hogy minden téli olimpiára kijutott: Ausztria, Finnország, Franciaország, Kanada, Lengyelország, Magyarország, Nagy-Britannia, Olaszország, Norvégia, Svédország, Svájc és az USA. Az eredmények tekintetében a norvégok abszolút csúcstartók: ők nyerték a legtöbb érmet mind összesítésben, mind az arany-, ezüst- és bronzérmeket külön-külön számolva.
A legutóbbi, 2014-es téli játékokat Szocsiban, Oroszországban rendezték, amely város leginkább arról ismert, hogy ott található a mindenkori orosz elnök nyári rezidenciája. Oroszország ezelőtt soha nem rendezett téli olimpiát, de nyárit igen, méghozzá Moszkvában, 1980-ban.
A 2014-es téli játékokon 15 sportágban szerveztek versenyeket, ezek: alpesisí, biatlon (sílövészet), bob, curling, északi összetett, gyorskorcsolya, hódeszka (snowboard), jégkorong (ice-hockey), műkorcsolya, rövidpályás gyorskorcsolya, síakrobatika, sífutás, síugrás, szánkó (luge), szkeleton (skeleton). A 15 sportban összesen 98 versenyszám volt, a játékokon 86 ország sportolói vettek részt.
Az orosz szervezők nagyon igyekeztek kitenni magukért. Ezért például megszervezték minden idők leghosszabb olimpiailáng-útját: megjárta nemcsak az Északi-Sarkot és a világ legmélyebb tavának, a Bajkál-tónak a fenekét, de Európa legmagasabb pontján, az Elbruszon (5642 méter) is járt, sőt a fáklyát még a világűrbe is kivitték.
Akit a Téli Olimpiai Játékok története ennél bővebben érdekel, annak feltétlenül érdemes ellátogatni erre az oldalra, ami nemcsak hihetetlenül sok információt és érdekességet tartalmaz, de elképesztően szép és menő a dizájnja is.
