Tenisszel foglalkozó sorozatunk első részében a sport történelmével, nemzetközi intézményesülésével, második cikkünkben az alapvető szabályokkal foglalkoztunk, a harmadik részben pedig szakkifejezésekkel és ütésfajtákkal. Mai posztunkban a tenisz magyarországi történetéről és hazai helyzetéről gyűjtöttünk össze érdekességeket és hasznos információkat.
A magyar tenisz története a tizenkilencedik század végére nyúlik vissza, de 15-16. századi említések szerint a sport elődeit már Mátyás király udvarában is űzték hazánkban. Az első teniszpálya Magyarországon 1881-ben nyitotta meg kapuit, méghozzá a pesti a városligeti Fasorban, a Liedemann-kertben. Az első klub 1883-ban alakult szintén Pesten, az első tornát pedig 1887-ben rendezték meg Balatonfüreden. Az első hivatalos magyar bajnokságot 1894-ben rendezték, az angol, az amerikai és az új-zélandi után a világon negyedikként, amelyen Pálffy Paulina győzött, hét férfit megelőzve.
Kezdetben a (lawn-)tennisszel komolyabban foglalkozó hazai egyesületek két szövetségbe tömörültek, majd 1907-ben 15 taggal és 40 pályával megalakult a Magyar Országos Lawn Tennis Szövetség, elnöke Vécsey Miklós báró lett. 1909-ben a magyar szövetség belépett a brit szövetségbe, majd 1910-ben együttműködésre lépett az osztrák szövetséggel. Magyarország 1913-tól rendelkezik szavazati joggal a Fédération International de Lawn Tennis-ben, és ezévtől vesz részt önállóan a világbajnokságokon. A szövetség nevét 1942-ben Magyar Tenisz Szövetségre változtatták, azóta is e néven működik.
Habár a magyar tenisz manapság nem feltétlenül tartozik a világ élvonalába, múltja mindenképp dicső, jelenét illetően sincs ok szégyenkezni, versenyzőink pedig nemzetközi szinten is elismertek. Az 1896-os athéni olimpián egy vajdasági szerb sportoló, Tapavicza Momcsilló magyar színekben harmadik helyezést ért el, amely sikert azóta sem tudott magyar versenyző megismételni. 1914-ben a keménypályás (salakos) világbajnokságon Párizsban a Kehrling Béla és Zsigmondy Jenő alkotta férfi páros bejutott az elődöntőbe.
A huszas években Kehrling Béla kétszer bejutott Wimbledonban a férfi párosok elődöntőjébe egy olasz, majd egy holland versenyző partnereként, 1924-ben az olimpián is szerepelt Párizsban. Szigeti Ottó és Gábori Emil 1938-ban párosban elődöntőbe jutottak a Roland Garroson, Gábori a következő évben egy francia partnerrel, Szigeti pedig egyéniben játszhatott elődöntőt.
Asbóth József az 1947-es francia nemzetközi bajnokságon megnyerte a férfi egyest. Máig ő az egyetlen magyar férfi versenyző, aki egyéniben Grand Slam tornát tudott nyerni. 1948-ban a nyolcadik helyen zárta az éves világranglistát. Körmöczy Zsuzsa 1958-ban nyert egyéniben Grand Slam tornát, szintén a Roland Garroson, és a második helyen zárta az éves világranglistát. Gulyás István 1966-ban döntős, 1967-ben elődöntős volt a Roland Garroson egyesben, 1968-ban pedig az UNESCO sportszerűségért járó Coubertin-díjával tüntették ki.
1976-ban a Baranyi Szabolcs, Szőke Péter és Taróczy Balázs alkotta magyar teniszcsapat megnyerte a svéd uralkodó által alapított, és 1936 óta rendezett, rangos Király Kupát. Baranyi Szabolcs kétszer (1969-ben és 1972-ben), Taróczy pedig 1974-ben egyszer győzedelmeskedett az amatőr Európa-bajnokságon is. Taróczy Balázst az úgynevezett open era legjobb magyar teniszezőjeként szokás emlegetni: nem kevesebb, mint tizenhárom nemzetközi tornán nyert egyéniben, 1982-ben a világranglistán a tizenkettedik helyig küzdötte föl magát. Párosban pedig Heinz Günthardt partnereként 1981-ben győzni tudott a Roland Garroson, majd három ízben a férfi páros világbajnokságon, és 1985-ben a wimbledoni Grand Slam tornán. Párosban huszonhat nemzetközi versenyen győzött, és a világranglista harmadik helyéig jutott. Temesvári Andrea 1986-ban az amerikai Martina Navratilovával győzött a Roland Garroson női párosban.
1994-ben és 1996-ban a Világcsoport első fordulójában játszhatott a Davis Kupában a magyar férfiválogatott, míg a női versenyzők 2001-2002-ben szerepeltek a Fed Kupa Világcsoportjában. Mandula Petra 2003-ban az Australian Openen párosban az elődöntőig jutott svájci partnerével, Emmanuelle Gagliardival. Szávay Ágnes 2007-ben a US Openen Vladimira Uhlírovával párban volt elődöntős. Babos Tímea 2014-ben Kristina Mladenovic francia teniszezőnő oldalán a döntőig jutott Wimbledonban, ahol a világelső olasz páros búcsúztatta kettősüket.
Bár sosem teniszezett magyar színekben, de magyar származása miatt meg kell említenünk a kilencvenes évek (és minden idők) egyik legsikeresebb női versenyzőjét, Szeles Mónikát, aki karriere kezdetén jugoszláv, 1994-től amerikai színekben versenyzett. Kilencszer győzött egyéniben Grand Slam tornán, csak Wimbledonban nem diadalmaskodott pályafutása során. Háromszor végzett az élen a WTA Tour bajnokságán, és háromszoros Fed Kupa győztes is. 2007-ben magyar állampolgárságot kapott, gyakori vendég magyar gálákon és különböző tenisszel kapcsolatos eseményeken.
